A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az elektromos járművek (EV) hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók. Az EV-k pedig egyre népszerűbbek, ezáltal a nyersanyagok iránti kereslet is folyamatosan nő. Vajon képes tartani a tempót a kitermelés a kereslettel?
A General Motors, a Volkswagen, a Ford, a BMW és az egyéb nagy autógyártók azt tervezik, hogy 2035-re már csak elektromos gépkocsit adnak el. A Kelley Blue Book szerint 2023 első negyedévében az akkumulátoros autók, a plug-in hibridek és más elektromos járművek értékesítése az Egyesült Államokban 45 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Az IEA egy 2021-es jelentésében úgy becsülte, hogy az elektromos járművekben és az akkumulátorok tárolásában felhasznált ásványi anyagok iránti kereslet 2040-ig a harmincszorosára nőhet. A megnövekedett kereslet pedig feltolja az árakat: a lítium 2021-ben több mint 400 százalékkal drágult, ezzel együtt az akkumulátorok ára is lassabb ütemben kezdett el csökkenni.
A fém legnagyobb lelőhelyei közé tartozik Chile, Ausztrália, Argentína, Bolívia és Kína, ám bányászatuk, a szállításuk és a feldolgozásuk nem egyszerű feladat. A legjelentősebb lítiumérckészletek Dél-Amerikában, az úgynevezett lítiumháromszögben lelhetők fel, ahol a világ lítiumlelőhelyeinek az 53 százaléka található. A háromszög legnagyobb területe Chile részét képezi, több mint 20 ezer tonnás tartalékkal.
Bolívia a második helyen állhat a tartalékokat tekintve. Egyes becslések szerint a dél-amerikai országnak több mint 21 millió tonna lítiuma lehet, de egyelőre szinte semmilyen ipari termelésről vagy kereskedelmileg hasznosítható tartalékról nem számolhat be. Az ország természeti erőforrásokban ugyan gazdag, ám elszegényedett, ami megnehezíti a lítiumbányászati projektek önálló működtetését.
Ez azonban az EPS News szerint idén megváltozhat. A közelmúltban a CATL kínai akkumulátorgyártó cég megállapodást kötött Bolíviával: 1,4 milliárd dollárt fektet be két lítiumprojektbe.
A lítium mellett a nikkel is fontos nyersanyag, többek között az EV-gyártáshoz, emiatt 2017 és 2022 között a nikkel iránti kereslet 40 százalékkal emelkedett.
Az említett lítium és nikkel, illetve más, az energiaátalakításhoz szükséges nyersanyagok iránti kereslet az erre szakosodott vállalatokat arra késztette, hogy kiaknázzák a lehetőségeket és nagyobb beruházásokkal biztosítsák az ellátási lánc megfelelő működését.
Gabriel Boric chilei elnök új stratégiája szerint – a kereslet növekedése miatt – nagyobb hangsúlyt fektet majd a lítiumbányászat fejlesztésére, ám lítiumháromszög három országa közül már most Chilének van a legfejlettebb technológiája és tapasztalata az ásványkincsek bányászatában, emellett a világ legnagyobb rézkitermelője. A további fejlesztések érdekében azonban az ottani vállalatok a közelmúltban bányászati megállapodásokat kötöttek Bolíviával és Argentínával azért, hogy kiaknázzák a készleteket.
Bár Kínának vannak a világ legnagyobb lítiumlelőhelyei, és jelenleg e fém legnagyobb termelője, a kereslete jóval nagyobb, mint a termelési kapacitása – ez az iparági szakértők szerint várhatóan továbbra is növekszik. Azonban „Kína végső hasznosítható lítiumkészleteinek hosszú távú változásai nem befolyásolnák jelentősen a lítiumellátási lánc biztonságát” – áll a vuhani School of Economics and Management és a pekingi Kínai Társadalomtudományi Akadémia Ipari Gazdaságtani Intézetének 2022-es tanulmányában.
A megnövekedett kereslet és az ezzel járó lítiumhiány arra kényszerítette a tehetősebb autó-előállítókat, hogy közvetlenül szerezzék be az alapvető fontosságú fémet, és küldjék el az akkumulátorgyárakba, amelyek részben a beszállítók, részben pedig a gépkocsi-előállítók tulajdonában vannak.
A Ford Motor például megállapodott az SQM, az Albemarle és a Nemaska Lithium lítiumkitermelővel. A Tesla, amely az évek során kiépítette a lítium és más nyersanyagok ellátási láncát, folyamatosan piaci részesedést szerzett Kínában, Európában és az Egyesült Államokban. Jelenleg Kalifornia második legnagyobb újautó-értékesítője a Toyota után.
Az autógyártó cégek igyekeznek exkluzív hozzáférést szerezni a kisebb bányákhoz, és ezzel megelőzni másokat. Ez a stratégia azonban kiteszi őket a bányászat kockázatainak, néha politikailag bizonytalan, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő védelmet nyújtó országokban. Ha rosszul döntenek, az autógyártók sokkal többet költhetnek a lítiumra, mint amennyiért az néhány év múlva eladható.
Több tucatnyi vállalat fejleszt bányákat, és lehet, hogy a lítium végül bőven elegendő lesz ahhoz, hogy mindenki igényeit kielégítse. A globális termelés a vártnál hamarabb megugorhat, ami a nyersanyag árának gyors csökkenéséhez vezethet – véli az EPS News.
A lítiumkínálat továbbra is alacsony a gyorsan növekvő kereslethez képest, ez a felállás pedig veszélyezteti az új energiaipar fenntarthatóságát. A hiányt azonban enyhítheti a kiégett akkumulátorokból származó lítium újrafelhasználása, hiszen nem kis számokról beszélünk: évente több millió lítiumion-akkumulátort dobnak ki számítógépekből, okostelefonokból, használt autókból és különböző, akkumulátorral működő eszközökből – részletezte a lap.
Azonban nem mindenki ilyen bizakodó. Carlos Tavares, a Stellantis (amely többek között olyan márkákat foglal magában, mint a Jeep, a Dodge, a Chrysler, a Ram) vezérigazgatója szerint nem az a baj, hogy nincs elég nyersanyag, hanem az, hogy azt ki is kell termelni. Emellett azt is kiemelte, hogy az EV-iparnak nemcsak a nyersanyagok hiánya, de az emiatt kialakult igen magas árak és a hiányos infrastruktúra is gátat szabnak. Ezek pedig tovább nehezítik azt, hogy a közeljövőben olcsón vásároljunk elektromos járművet.
Fotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A magyar szabadságvágy sorsfordító pillanatokhoz vezetett a történelemben, ma is iránytűként szolgálhat Európa számára – mondja Leslie Mandoki. A Németországban élő zenésszel új lemeze apropóján beszélgettünk forrongó világról, az egykorvolt szabad Európáról és Woodstock mai örököseiről.
Nincsenek átmeneti idők, minden idő főidő, kár várni az „átmenetek” végét.
Vukics Ferenc katonai szakértő elemzésében hangsúlyozta, „az ukrán vezetés célja, hogy meggyőzzék arról az amerikai elnököt, hogy Ukrajna nem egyfajta jótékonysági ügy”.
Egy játszma, amelybe az orosz gáztól függő, megoldást szorgalmazó szlovák miniszterelnök, Robert Fico is beszállt.
Béke kellene nemcsak a harctéren, de legalább adventkor a lelkekben is. Mégis lehetetlennek tűnik mindez. A tét azonban túl nagy ahhoz, hogy kétségbeessünk. Szánthó Miklós írása.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
